Dóm Múzeum (Kőtár):
A kőtár a Bazilika eredeti faliszobrait, rekonstruált falait mutatja be. Az egykori Kőtár helyén épült fel Bachman Zoltán tervei alapján az új múzeumépület, amit 2004-ben nyitottak meg a nagyközönség számára.
Modern Magyar Képtár:
A képtár – a Janus Pannonius Múzeum művészeti osztálya – elsősorban XIX-XX. századi magyar képzőművészeti alkotásokat gyűjt. Eddig mintegy 10 ezer műtárgyat őriznek itt. A látogató a magyar képzőművészet legjobbjainak alkotásaival találkozhat itt: azokkal, akik iskolákat alapítottak, csoportokba tömörültek és azokkal is, akik magányos óriásként sajátos, egyéni stílust teremtettek. Csupán néhány nevet említve is meggyőző lehet a névsor: Ferenczy Károly, Thorma János a nagybányaiaktól, Rippl-Rónai József.
Reneszánsz Kőtár:
A Zsolnay Múzeum épületének kertjében található a kőtár építészeti részleteken, eredeti faragott köveken és rekonstrukciókon mutatja be Pécs és környékének reneszánsz kori építészetét. A reneszánsz kor művészete megkésve ért erre a területre a XVI. században, s a fontosabb emlékek Szatmári György püspök nevéhez kapcsolhatók. A kiállításon bemutatott kőfaragványok a tettyei nyári palotájának egykori szépségéről tanúskodnak. (Ma csak romjai láthatók.) A Máré vári ásatásokon, a vár feltárása alkalmával egy reneszánsz kori palota ablakkeretei, ajtója s egyéb díszes kőkeretek kerültek elő. Ezek alapján elkészíthető volt a palota rajzos rekonstrukciója, amelyet a kiállítás is bemutat.
Szabó Marcipán Múzeum:
A marcipánból készült mesterművek között láthatók a magyar és az osztrák történelem nagyjainak portréi Árpádtól Zita királynőig. Emellett kiállítottak marcipánból készített virágokat, hímzéseket, valamint olyan érdekességeket, mint egy négylovas esküvői hintó, a hortobágyi ménes, vagy a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija.
Várostörténeti Múzeum:
A múzeumot a Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabbkori Történeti Osztályának anyagából létesítették 1985-ben. A gyűjtemény az 1786-ban épült, késő barokk tímárházban kapott helyet. A múzeum legfontosabb részei: az 1762-ben alapított Pécsi Bőrgyár védett gépsora, a Zsoldos Benő-féle kártya-, a rádió-, a pedagógiai gyűjtemény, a Pécsi Dalárda tárgyi emlékei, a bányászlakás-, cipészműhely-enteriőrök, a harangöntő minták, Irinyi Dániel ezüstserlege (1867), a céhzászlók és a pipagyűjtemény. A város története a török kiűzésétől a „fordulat évéig” című állandó kiállítása tárgyi, dokumentum- és fotóanyag segítségével érzékelteti a város sokoldalú fejlődését.
Vasarely Múzeum:
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1908-97) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta, múzeuma 1976-ban nyílt meg feltételezett szülőházában. Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is.A kiállítás végigköveti a művész életművét, amelyet ő maga 1947-től korszakokra osztott aszerint, hogy az egyes periódusokban készült művek milyen élményhez vagy természeti környezethez köthetők. Korai munkásságát (1930-47 között) „tévutaknak” nevezte. Grafikai munkásságában a fekete-fehér és a vonal periódusnak tulajdonított kiemelt szerepet. Vasarely művei mellett láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet jellegzetes dokumentumai. E gyűjteményrész kiemelkedő darabjai Francois Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto alkotásai.
Zsolnay Mauzóleum:
A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében. A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek és a környezet kialakításának.
Modern Magyar Képtár – Nemzetközi Gyűjtemény:
A számos külföldön híressé vált és pályája csúcsán Pécset választó művész példája mutatja, hogy a 20. századi magyar alkotók munkássága mennyire része az európainak és hogy az európai képzőművészet központjaiban élt magyar festők és szobrászok műveit miként táplálták a hazai gyökerek s vonzotta őket Pécs kulturális örökségének gazdagsága.
Nádor Galéria:
A hajdani kávéház 2009 óta galériaként a kortárs pécsi, és a velük kapcsolatban álló külföldi művészeket kívánja bemutatni, és a pécsi művészetszerető polgárok találkozó helyévé kíván válni. A tervek szerint a felújítások után, egyéb programok is várják majd az odalátogatókat a kiállításon felül. A Nádor Galéria várja érdeklődőit minden hétköznap 11:00 és 17:00 óra között.
A Zsolnay Aranykora- Gyugyi Gyűjtemény:
Az Egyesült Államokban élő magyar származású Gyugyi László több mint 600 darabos egyedülálló Zsolnay gyűjteménye a historizmus és a szecesszió korának kerámiáiból mutat be páratlan válogatást. A köztulajdonba került magángyűjteménynek helyet adó villaépület Zsolnay Júlia és férje, a lengyel nemesi családból származó építész, Sikorski Tádé lakóhelye volt.
Zsolnay Család- és Gyártörténeti kiállítás:
Állandó kiállítás a Zsolnay család és a gyár történetéről a terület legrégebbi épületében, ahol a legenda elkezdődött. A kiállítás a látogató elé tárja az iparosdinasztia életének kitüntetett pillanatait, az egyszerű ipari kerámiától a legdíszesebb dísztárgyig, sorsfordító családi eseményig. 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos utca 37.
Mecseki Bányászati Múzeum:
8-10 méterrel a föld alatt, egy 400 méter hosszú kiállítótérben tanulmányozható a Mecsek ipari jellegű bányászata. Egykor három nagy pécsi cég, a Mecseki Szénbányák Vállalat, a Mecseki Ércbányák Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat létesítette az elődjét.
Turbéki templom, Szigetvár:
Turbéki templom Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel.
Szigetvár, Magyar- Török Barátság Park:
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. Az 1 hónapig tartó ostrom során a maroknyira olvadt védők hősiesen kitartottak, s nem adták fel a várat, hanem végső erőfeszítésükkel rontottak a biztos halálba. I.(Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert szeptember 5-ről 6-ára virradó éjszaka, 2 nappal a vár bevétele előtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belső szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Selim később a sír fölé márványból türbét emeltetett. Hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások után került sor a barátság park megépítésére, amelyet 1994 szeptemberében Süleyman Demirel török köztársasági elnök és Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatási miniszter avattak fel. A park 1996-ban ivókúttal bővült, amelyhez minden anyagot, így a csempét, burkolóanyagot, és a csodálatos márványt is Törökországból hozták. Törökország 1997-ben Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek is szobrot állított, így 4 évszázad múltán a két kiváló hadvezér közösen tekint hősi csatájuk színhelyére, Sziget várára. Mindkét szobor Metin Yurdanur török szobrászművész alkotása.
