nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image nivo slider image

Látnivalók Pécsett

UNESCO Világörökség:

Cella Septichora Látogató Központ: A Kr.u. IV. században épült síremlékek, melyek 2000 óta az UNESCO Világörökség részét képezi. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetőjét az itt előkerült sírok keresztény szimbólumokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tárgyú freskói alapján ókeresztény temetőnek tartjuk. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlékcsoport.

Ókeresztény mauzóleum: A nagyméretű kápolna alatt sírkamra található. A festett falú és a kápolna szint között nem volt közvetlen építészeti kapcsolat, mindkettőt külön-külön bejáraton keresztül lehetett (és lehet ma is) megközelíteni. A sírkamra északi és keleti falát bibliai tárgyú freskók díszítik.

Késő római temetőkápolna: Szent István tér alatt egy IV. századi kápolna romjaira bukkantak, mely a kezdetekben sírkamraként szolgált. Több mint 100 ilyen sír és két sírkamra került elő, ezek közül látható itt néhány, például egy anya gyermekével és egy különálló gyermeksír.

Török kor látnivalói:

Gázi Kászim Pasa Dzsámija

A 13. századi Szent Bertalan templomot a törökök lebontották, majd a köveiből dzsámit építettek, a várost elfoglaló Gázi Kászim pasa megbízásából. Az épület jelenleg katolikus templomként működik.

  Jakováli Hasszán Pasa dzsámija és minaret

A Jakováli Hasszán pasa dzsámija Magyarország legépebben megmaradt török kori emléke. Ez az egyetlen magyarországi dzsámi, mely épen maradt minarettel rendelkezik. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.

Memi pasa fürdője: A szabadon látogatható maradványok a mai Ferencesek utcája végén álló Ferences templom mellett találhatók. A török világutazó, Evlia Cselebi 1660 és 64 között itt járt és – talán némi túlzással – ezt írta: “Memi pasa fürdője kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek.”

Sétatér és környéke:

Székesegyház: Pécs egyik jelképe a Bazilika, amely valószínűleg korábbi, IV-VI. századi templom felhasználásával épült a XI-XII. században. Mai neoromán stílusú alakját a XIX. század végén kapta. A fő- és mellékhajók freskóit a német Beckerath Mór és Andreä Károly, a kápolnákét Székely Bertalan és Lotz Károly festette, a figurális faragványok Zala György és Kiss György munkái. A Corpus Christi-kápolna vörösmárvány pasztofóriuma a magyarországi reneszánsz szobrászat kimagasló értékű emléke.

Püspöki palota: A középkori eredetű épületet a XVIII. században barokk stílusban átépítették, majd 1838 és 1852 között a keleti oldal reneszánsz homlokzatot kapott. A székesegyház mellett, nyugatra található a Püspöki palota.

Püspöki pince: A pince és épülete 1750-ben épült Klimó György püspöksége alatt. Az építmény együttes a mindenkori püspök főpincéjeként funkcionált. Jelenleg múzeumként működik, ahol borászati eszközökből összeállított kiállítás is megtekinthető.A Püspöki Pincészet négy nagy borvidék (tolnai, szekszárdi, pécsi és villányi) borait palackozza és forgalmazza.

Pezsgőgyár (Cézár Winery Kft.): A pezsgőgyártás hagyománya Pécsett az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza. Itt alapította meg 1859-ben Magyarország első pezsgőgyárát Littke Lőrinc, kinek családja három generáción keresztül, egészen az 1949-es államosításig működtette azt.

Pécs, Barbakán

A török veszedelem idején Kinizsi Pál segítségével megépített rondella. A Barbakán török eredetű kifejezés, jelentése: keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony.

Sétatér: Az 1800-as évek végén telepített fasor a pécsiek legkedvesebb fesztiváljainak szolgál otthonul a kellemes nyári estéken.

Lakatfal: A Lakatos ház nevét a ház melletti kerítésen elhelyezett lakatokról kapta. A barokk lakóház épülete azonban önmagában is érdekes. A ház a korábbi lakóház épületrészeinek felhasználásával 1739 és 1773 között épült.

Pécs, Tettye

Tettye-park: A Tettye, Pécs városának egyik legfestőibb tája. A középkorban malomszegnek, illetve Malomsédnek hívták. A magyarul derviskolostort jelentő ‘tekke’ török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés.A XVI. század elején Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.A romos állapotban lévő villa a XVIII. század elején a pécsi káptalanhoz került, a XIX. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a XX. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Tettye romok: Szatmári György püspöknek köszönhetően több reneszánsz stílusú műemléket találunk Pécsett. A püspök tettyei nyári palotájának egykori szépségéről tanúskodnak a megmaradt romok. A Tettye-fennsík délnyugati sarkán áll Szatmári György pécsi püspök XVI. század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. A török korszakban az épületben derviskolostor működött. Állítólag a Tettye név is innen származik, a török ‘tekke’ magyarul ‘derviskolostor’. A romos épületre 1830-ban bontási engedélyt adott ki a város, de az erős középkori falak ellenálltak a bontásnak, az omladozó részeket 1897-ben bontották tovább. 1904-ben azonban a még meglévő romok állagmegóvását kezdték el, többek között ekkor alakították ki a ma látható patkóíves bejáratokat.

Havihegyi kápolna: A város felett látható kápolna az 1690-es pestis járvány emlékére épült barokk stílusban. Építőanyagát a város lakói, fogadalmukhoz híven, maguk hordták fel a hegyre.

Pintér-kert: Közép-Európa egyik legnagyobb arizónai ciprusa (Cupressus arizonica) és számtalan Magyarországon nem honos fenyő-, lombosfa- és cserjefaj él a kéthektáros arborétumban.

Tettyei Mésztufa Barlang: A Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyósókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak.

Kulturális Központ, Színház, Mozi:

A Kodály Központ vagy Pécsi Konferencia- és Koncertközpont egy 2010-ben épült központ a pécsi Balokány városrészben. Az intézmény a dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű, multifunkcionális hangversenyterme és konferenciaközpontja.

Dél-Dunántúli Regionális Központ: A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Pécs új intergált könyvtári létesítménye, ahol egymillió kötet és dokumentum talált gazdára a 13 ezer négyzetméteres hatalmas intézményben a város és az egyetem közös tulajdonában.

A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt legnagyobb beruházása, mely a pécsi Zsolnay kerámiagyár területén épült. A Míves negyed legfontosabb eleme a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, valamint a Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora. Az Alkotó negyed ad helyet kulturális intézményeknek, vendéglátóhelyeknek és fesztiváloknak. A Gyermek és Családi negyed központi elemei a Planetárium, a Pécsi Galéria komoly nemzetközi vendégtárlatokat is fogadni képes új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház, míg az Egyetemi negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kap helyet.

Pécsi Nemzeti Színház: A színház épületét Lang és Steinhardt tervezte, és 1893-95-ben épült fel. Oszlopos, kupolás homlokzatait Erkel Ferenc, Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály Zsolnay-féle pirogránitszobrai díszítik. A kupola tetején Kiss György Géniusz című szobra látható. A szökőkút figuráit Rétfalvy Sándor szobrászművész készítette. A Pécsi Nemzeti Színház prózai, opera és balett-társulata évről évre gazdag programmal várja közönségét.

Apolló Mozi: A száz éves Apolló Moziban, Pécs első filmszínházában és a régió egyetlen művészmozijában a megszokott baráti hangulatban, egy 110 fős és egy 40 férőhelyes teremmel várjuk a publikumot.

Egyéb érdekességek:

A romantikus stílusú Zsinagóga terveit a korszak legkiválóbb építésze, Feszl Frigyes, valamint Gerster Károly és Kauser Lipót készítette. Az épületbelső különlegessége, hogy itt építették meg a pécsi Angster Orgonagyár első orgonáját. Érdekesség továbbá, hogy a két karzat egymás felett helyezkedik el. Az ezer főt befogadó zsinagóga 1865 és 1869 között épült.

Pécsi Tudományegyetem botanikus kertje: 1914-ben kezdték építeni a jezsuita iskolatömböt, melynek hatalmas telkén telepítették a kert első növényeit. A kert faállományának zömét 1934-ben telepítették, a park arborétummá fejlesztése 1952 tavaszán kezdődött.

A TV-torony presszójában melegkonyha és fagylaltkülönlegességek várják a vendégeket. A 607 m-es tengerszint feletti magasságban álló körkilátó különlegessége, hogy a gyors szintemelkedés miatt a kilátó és Pécs belvárosa közt mintegy 500 m-es szintkülönbség van, ezért egyedülálló rálátás kínálkozik az alatta fekvő városra. Ilyen adottságú kilátó Európában kevés található.

Széchenyi tér:  A Széchenyi tér a pécsi belváros közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja.A tér főbb látványosságai a Gázi Kászim pasa dzsámija, a Városháza, a Megyeháza, a Nádor szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János bronz lovas szobra. A teret a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt keretein belül felújították.[1] Itt tartják minden év szeptemberében a Pécsi napok alkalmával a Szőlő és Bor Ünnepét, kirakodóvásárral, szüreti felvonulással és a híres pécsi, villányi és siklósi borok kóstolójával és itt állítják fel karácsonykor a város karácsonyfáját.[2]

Széchenyi tér Pécs

 

(Forrás: iranypecs.hu)